Gyógyulj, magyar!

Cikkek egészségről

Cikkek

Szúnyogírtásnak indult, „népesség szabályozó” szer lett belőle

A történelem mindig újra ismétli önmagát. Az ember felfedez például valamilyen csodaszert és/vagy folyamatot, melynek rövidtávú előnyei lenyűgözik. Vagy legalábbis a média vagy diktatórikus kormányzás útján elfogadásra és bevezetésre kerül. Aztán ezt alkalmazni kezdik széles körben, majd idővel előjönnek a hosszútávú káros hatásai. Ezért valahol betiltják, valahol meg nem. Ilyen volt például a „Gesarol” fantázia név alatt befutott, majd világszerte forgalomba hozott DDT (diklór-difenil-triklóretán) permetszer, melynek karrierje egy kizárólag rovarok ellen hatásos méregként indult, majd társadalmunk katasztrofális egészségi állapotáért ma is részben felelőssé tehető méregként zárult.
A „dolgok” feltalálásához sokkal kisebb energiára van szükség, mint azok működése közben vagy utólagosan keletkező káros hatások feltárásához. (a DDT lebuktatásáról Rachel Carson: Néma tavasz című könyvében találják meg a tényeket arról, hogy miként épült be a rákkeltő anyag a táplálékláncba)
Az 1960-as évekig Európában kiszórt DDT és a Mexikóban majd Brazíliában 1992-ig történt permetezés káros hatása csak 100 év után feleződik, azaz bomlik tovább. Hosszútávon felelőssé teszik a kutatók ezt a szert a férfiak nemzőképességének drasztikus csökkenéséért is. A szer közvetett káros hatása lassú, így alattomos. Tehát új csomagolásban, kicsit más „kivitelben” piacra dobva megvan az engedélyeztetés és gyors üzlet lehetősége. A hatásmechanizmusban és anyagösszetételben hasonló mai termékeket, a klórozott szénhidrogéneket tartalmazó permetszereket ezért ma is megvásárolhatjuk. Szúnyogírtásnak indult, népességszabályozás lett belőle hosszútávon? A fejlődő országokban ma is használják az eredeti gyilkos szert. Ezért egy pillanatra se legyenek kételyeink afelől, hogy az európai nagyüzemi szúnyogírtás ma sokkal kíméletesebb velünk, vagy előrelátóbb a következmények tekintetében, mint pár évtizeddel korábban. Ugyanis, a káros hatások hosszútávú vizsgálatát nincs, aki finanszírozza. Eltusolni a káros hatásokat vagy pozitív reklámmal éltetni, közben ellehetetleníteni az ellenérvek felvállalóit, lényegesen olcsóbb és kiszámíthatóbb megoldás az érdekcsoportoknak. Mint ahogy számtalan esetben, úgy most sem számít, hogy az üzletben közvetlenül is érintettek ugyan ezt a levegőt szívják, vizeket isszák és élelmiszert eszik. Sok pszichológiai teszt igazolta már, hogy az ember a legnagyobb lehetetlenségeket is képes elhitetni magával, ha érdekei úgy kívánják.
A szúnyogirtást például nagyon könnyű megindokolni életveszélyes betegségeket hordozó szúnyogfajok terjedésével. Ezért, manapság egy nyári napon gond nélkül lepermeteznek egy szombat délután több tíz vagy százezer embert a Margit-szigeten vagy a Balaton parton. Akár hetente. Hisz értünk teszik!!! Ne csípjenek meg azok a ronda szúnyogok…! És mi elhisszük, hogy nincs a permetezésnél jobb megoldás szúnyog ellen?
A DDT szereket a 60-as évekig közvetlenül a katonák, hadifoglyok stb. parazita mentesítésére is használták. A környezetbe való szórásakor a korabeli felvételeken senki sem viselt védőfelszerelést. Kérdés, hogy milyen alapon lesz ilyen mértékben bizakodó és optimista a tudomány a mi rovásunkra? Nem lehetséges, hogy a mai permetszerekkel szemben ugyanúgy túlzottan „engedékenyek” a hatóságok, mint a több százmillió tonna DDT kiszórásakor a közelmúltban?

LEAVE A RESPONSE

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: