Gyógyulj, magyar!

Cikkek egészségről

Cikkek

„Halálos” keverék, mikor egy gyógyszergyártó világmárka befolyást szerez az élelmiszer és az energia ágazatban

Rossz belegondolni, hogy mi történik akkor, ha egy humán gyógyszeriparban vezető cégnek alkalma nyílik a mezőgazdasági termelésbe közvetlenül is beleszólni. Logikus-e a következtetés, hogy a profit érdekében gond nélkül alkalmaznak így a mezőgazdaságban olyan eljárásokat és anyagokat, melyek olcsóvá, de ezzel egyidejűleg egészségtelenné teszik ételeinket? Európa történetének legnagyobb cégeladása és összeolvadása megvalósult 2016-ban. A környezetvédők állandó kereszttüzében álló német Bayer AG a világ vezető gyomírtó és műtrágya gyártójának, a Monsanto (USA) megvásárlásával (66 milliárd USD) kimerítette a „kecskére a káposztát” mondás lényegét. A Bayer AG a 2000-es években súlyosan egészségkárosítónak kimondott Lipobay gyógyszerének botrányát az évek alatt kiheverte. Az új csúcsvezetőjük, Marjin Dekkers, vezetőségi tag az EON, a Henkel és a Siemens cégekben is. Micsoda összefonódások… Ezután ne lepődjünk meg azon, hogy az EU további 10 évre engedélyezte a Monsanto cég kétes hírű, rákkeltő összetevői miatt kritizált glifozát hatóanyag tartalmú Roundup nevű gyomírtóját.
A szó szerint minden növényt elpusztító szer széleskörű alkalmazása ezáltal a mezőgazdaságban is folytatódik.
Egyébként a két cég a génmódosítás nagyszínpadán is jól egymásra talált. A Monsanto komoly fejlesztések eredményeképpen, például alumínium rezisztens vetőmagokkal is elsőként jött ki a piacra, miközben az alumínium emberi immunrendszerre gyakorolt, tudományosan igazolt káros hatásai a gyógyszeripar, akár a Bayer AG térnyerését erősítik. (alumínium-oxid hatása az emberi szervezetre) A Monsatot a környezetvédők részéről az a vád is érte, nem minden alap nélkül, hogy összejátszik azon szervezetekkel akik a „chemtrail” vagy másnéven „geo-engineering” tevékenység keretein belül aluminium-oxid tartalmú felhőkkel kísérleteznek. Az aluminium-oxis ugyanis lúgosítja a talajt és megváltoztatja a fölművelési feltételeket.
A génmódosítás ellen az EU csupán látszatháborút folytatott és beengedte a kukorica vetőmagforgalmazásban piacvezető Monsanto céget a kontinensre. Ezáltal találó a mondás, miszerint: „Minden magyar tányérra jut egy falat Monsanto”!
Ráadásul a Monsanto 1997 óta aktív hazánkban is. Gazdálkodik, kutat, és vetőmagüzemei vannak. Szanyi István, a vállalat kelet-közép-európai vezetője sosem rejtette véka alá céljaikat: úgy termeljenek a magyar gazdák, mint az amerikai farmerek. Összeolvasztott óriásbirtokokon folytatott, vegyszeresen művelt monokultúrák létrehozása a végső cél.

LEAVE A RESPONSE

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: