„Halálos” keverék, mikor egy gyógyszergyártó világmárka befolyást szerez az élelmiszer és az energia ágazatban

Gyógyulj magyar! - Cikkek az egészségről
Rossz belegondolni, hogy mi történik akkor, ha egy humán gyógyszeriparban vezető cégnek alkalma nyílik a mezőgazdasági termelésbe közvetlenül is beleszólni. Logikus-e a következtetés, hogy a profit érdekében gond nélkül alkalmaznak így a mezőgazdaságban olyan eljárásokat és anyagokat, melyek olcsóvá, de ezzel egyidejűleg egészségtelenné teszik ételeinket? Európa történetének legnagyobb cégeladása és összeolvadása megvalósult 2016-ban. A környezetvédők állandó kereszttüzében álló német Bayer AG a világ vezető gyomírtó és műtrágya gyártójának, a Monsanto (USA) megvásárlásával (66 milliárd USD) kimerítette a „kecskére a káposztát” mondás lényegét. A Bayer AG a 2000-es években súlyosan egészségkárosítónak kimondott Lipobay gyógyszerének botrányát az évek alatt kiheverte. Az új csúcsvezetőjük, Marjin Dekkers, vezetőségi tag az EON, a Henkel és a Siemens cégekben is. Micsoda összefonódások… Ezután ne lepődjünk meg azon, hogy az EU további 10 évre engedélyezte a Monsanto cég kétes hírű, rákkeltő összetevői miatt kritizált glifozát hatóanyag tartalmú Roundup nevű gyomírtóját.
 
A szó szerint minden növényt elpusztító szer széleskörű alkalmazása ezáltal a mezőgazdaságban is folytatódik.
Egyébként a két cég a génmódosítás nagyszínpadán is jól egymásra talált. A Monsanto komoly fejlesztések eredményeképpen, például alumínium rezisztens vetőmagokkal is elsőként jött ki a piacra, miközben az alumínium emberi immunrendszerre gyakorolt, tudományosan igazolt káros hatásai a gyógyszeripar, akár a Bayer AG térnyerését erősítik. (alumínium-oxid hatása az emberi szervezetre) A Monsatot a környezetvédők részéről az a vád is érte, nem minden alap nélkül, hogy összejátszik azon szervezetekkel akik a „chemtrail” vagy másnéven „geo-engineering” tevékenység keretein belül aluminium-oxid tartalmú felhőkkel kísérleteznek. Az aluminium-oxis ugyanis lúgosítja a talajt és megváltoztatja a fölművelési feltételeket.
A génmódosítás ellen az EU csupán látszatháborút folytatott és beengedte a kukorica vetőmagforgalmazásban piacvezető Monsanto céget a kontinensre. Ezáltal találó a mondás, miszerint: „Minden magyar tányérra jut egy falat Monsanto”!

 
Ráadásul a Monsanto 1997 óta aktív hazánkban is. Gazdálkodik, kutat, és vetőmagüzemei vannak. Szanyi István, a vállalat kelet-közép-európai vezetője sosem rejtette véka alá céljaikat: úgy termeljenek a magyar gazdák, mint az amerikai farmerek. Összeolvasztott óriásbirtokokon folytatott, vegyszeresen művelt monokultúrák létrehozása a végső cél.
 

Szólj hozzá!