Gyógyulj, magyar!

Cikkek egészségről

Cikkek

A múltból kell tanulnunk, ha tudni akarjuk milyen jövőre számíthatunk

A globális szinten permetezett növényvédő és rovarírtó szerek, az ipari termelés következtében az élővizekbe és a talajba jutott káros króm, alumínium és ólomvegyületeket, az egészségügyben, élelmiszer és szépségiparban világszinten használt méreganyagokat, és az arany és alumínium bányászat Magyarországon is megtapasztalt pusztító mellékhatásait még most is nyögi a Földgolyó és annak minden lakója. A tiszai cián és a devecseri alumínium katasztrófa a csernobili atomrobbantás óta a legnagyobb, hazánkat érintő természeti katasztrófa volt. A hosszútávú hatások kutatását mély hallgatás övezi. Tévedés, hogy ez Önt és családját nem érinti! Pánik vagy közöny helyett természetesen érdemes azzal foglalkozni, hogy miként lehet megszabadulni a szervezetünkben lerakódott káros anyagok nagyrészétől. (ld. lentebb)

A média elterel, ködösít, félelmet kelt és néha ad egy szuperfinom „nyalókát”

A globális kereskedelmi propaganda gépezet azt is tudja, hogy a kényelemre szoktatott mai ember nem szeret olyan dolgokat elhinni, ami kényelmetlen számára. Valljuk be! Általában hálásak vagyunk a kereskedelmi médiából csepegtetett megnyugtató szavakért, anyagi jólétet ígérő és nyugalmat árasztó jelenetekért. Hiszen az esetek jelentős részében bőven gondoskodnak arról, hogy pánikoljunk mindentől. A balesetektől, az időjárási frontoktól, a ráktól, a globális felmelegedéstől, Észak-Koreától vagy épp a Paksi Atomerőmű bővítésétől. A frászt hozzák ránk, majd megnyugtatnak minket szüntelenül, egyre nagyobb dinamikával. Ki az, aki ilyen körülmények között észreveszi a csalást? Ki az, akinek az értékrendje reális szinteken marad? Hiszen figyelmünk leköthető egy kávéreklámmal. Amíg a figyelmünkön túl még pénzünk is van a „nyalókára”, addig a rendszer kihasználja a fizetőképességünket. A végsőkig fenntartják a lehetőséget számukra is a fogyasztásra. Így hódítottak teret az élelmiszer, divat vagy kozmetika-ipari konszernek a hihetetlen tömegben gyártott, áruházláncokban kínált, nagyon olcsó, mesterséges, manipulált anyagokkal teli árukínálattal. A mögöttük dolgozó médiahatalom elsődleges érdeke, hogy elhitesse mindenkivel, hogy az az egészséges, amit ők árulnak és ők hirdetnek. És valóban. Az egészségünket bombázó, édes vagy túlsózott, adalékoktól hemzsegő étel, ital, tartós frissességet biztosító kozmetikumok hatása elsőre megtévesztő lehet. Szebb, színesebb, ízesebb, kényelmesebb. Ez ömlik a médiából is.
Ezért, ha kiáll Dr. Ragyogófog és elmondja nekünk, hogy az amalgán töméstől nem kell félnünk, mert ebben a formában a nehézfémek nem oldódnak és nem tudnak a szervezetünkbe végleg beépülni, pláne nem kárt okozni, akkor mi ezt a problémát gyorsan kipipáljuk. Fellélegzünk. Nem szeretünk logikusan belegondolni olyan kérdésekbe, amiről a reklámok megnyugtató hangon és módon már nyilatkoztak.
Tisztelet a nyitott szemmel járó, bátor szószólóknak!
Belegondolhatunk, hogy ez a csupán néhány kiragadott eset káros hatásainak mértéke csökkenthető lett volna, ha figyelünk környezetünk és az életünk negatív változásaira, betegségekre, kóros elváltozásokra és ezek összefüggéseire a környezetszennyezéssel kapcsolatban.
Számomra nem kérdés, hogy amennyiben azzal álltunk volna ki a dízelbotrány kirobbanása előtt, hogy az érintett felsőbb körök pontosan tudták, hogy milyen elkerülhető, hatalmas károkat okoznak nekünk, globálisan minden élőlénynek a korom és egyéb károsanyag kibocsájtással akkor felháborodtak volna.
Perrel fenyegettek volna, ha kijelentjük, hogy még az elektromos autónál is környezetkímélőbb megoldások lapulnak a páncélszerényükben, melyek bevezetését szándékosan késleltetik.
Összeesküvés elméleteket gyártó őrültnek tituláltak volna egy olyan kijelentésért, hogy ezen gazdasági ág vezetői és irányítói szándékosan teszik ki a természeti környezetet és lakóit nehézfém és koromterhelésnek, akár betervezve azt is, hogy az általuk hátrahagyott „romok” vagy globális ökológiai lábnyomok úgymond eltakarítása is, bomba üzlet lesz egyszer. Márpedig, ha igaz, hogy a multinacionális óriáscégek egyidejűleg minden ipari ágazatban érintettek, akkor a gyógyszeripar, az egészségügyi szolgáltatások és környezetvédelmi beruházások stb. terén már most nagy üzletet csináltak.
Sokan, akik látják ezeket az összefüggéseket, megpróbálnak hangot adni ellenvéleményüknek és felébreszteni bennünk is a gyanakvást. Legtöbbjük azonban névtelenül, elbújva teszi ezt. Ennek oka a félelem, azon hatalmasok irányában, akik dollármilliárdokat képesek üzembe helyezni projektjeik sikerének érdekében.
Tisztelet azon keveseknek, akik névvel vagy névtelenül, gondolatébresztő, éber őrei voltak a józan ész „emberpárti” oldalának, függetlenül attól, hogy érveik mennyire voltak akkor „tudományosan” megalapozva. Érveltek, tüntettek, értekeztek, írtak és beszéltek arról, amiről a gazdasági és a politikai elit nem volt hajlandó őszintén kommunikálni. Feltehetjük a kérdést, hogy a lebuktatott vagy az eltusolt, rejtve maradt hazugságaik száma lehet nagyobb, vagy a napvilágra kerülteké?

Még mindig hihetetlen a következtetés?

A felelőtlen és szándékos környezetszennyezés milliókat kényszerít gyógykezelésekre. Sokan belehaltak, anélkül, hogy akár egy bocsánat kérést is kaptak volna azoktól, akik nagy valószínűséggel felelősek az adott időben az egészséges emberi lét agonizálásáért. Közben biztosítók, magánklinikák és gyógyszergyárak egész birodalma épült fel világszerte. Óriáskonszernek adják egyik kézből az enni és innivalót, másik kézből az orvosságokat nekünk. Mindeközben életünk részévé vált, hogy szinte mindig van valamilyen bajunk. Köhögünk, tüsszögünk, allergiások vagyunk, fájnak az ízületeink, fáj a gyomrunk. És elhisszük, hogy ez normális.
Mindig az az oldal tűnik igazabbnak, hihetőbbnek, ahol a pénz van.
Minden egyes, később akár katasztrófába torkolló folyamat az „érdekeltek” és illetékesek részéről, előzetesen tudományosan megalapozásra került, politikusok és tudósok hirdették jótékony hatásait vagy éppen igyekeztek figyelmünket máshová irányítani. Elhitettek velünk mindent. Majd vállvetve állították az igazukat, amikor tömegesen bukkantak fel környezeti és egészségügyi problémák. Talán még meg is ijedtek már párszor egy picit, amikor felszínre került az átlagember akarata, az igazság és a tisztánlátás utáni jogos igény. Nekünk nem marad más lehetőségünk, mint környezetünk riasztó változásait számon kérni az illetékesektől. Támogatnunk kell azokat a felelős gondolkodású embereket, akik érveikkel, tudományos vagy megfigyeléseken alapuló véleményükkel szorultabb helyzetbe hozzák, magyarázkodásra kényszerítik a felelős, kiváltságos köröket. Mert Ők azok, akik szinte következmények nélkül kerültek ki a múlt környezetszennyezési akcióiból.
Ennek oka, hogy a „felelős” pénzemberek követői mindig hangosabbak és jól fizetettek, érveik jól propagáltak, kapcsolatrendszerük meg globálisan átszővi a gazdasági és politikai életet. Ezzel magyarázható, hogy kampányaikkal számos, a köz érdekéért kiálló „követet” tettek és tesznek ma is lehetetlenné. Tény azonban, hogy az emberiség ellen elkövetett, fentebb csupán érintőlegesen kifejtett cselekmények jelentős része, civil nyomás hatására került napvilágra.
A médiából áradó információk feltétlen elfogadása helyett a saját érzékeinkre, megérzéseinkre hallgassunk.
Saját és a környezetünk állapotára figyelnünk kell és számon kell kérni mindent a hatóságokon, ami szokatlan vagy rosszabb, mint régen volt. Ha még ezt sem tesszük meg, akkor a gazdaság és politika vezető szereplői határokat nem ismerve elveszíthetik realitásérzéküket, még akkor is ha közben látszólag az emberiség egyetemes zászlaját lobogtatják fejük felett. Talán ezzel magyarázható, hogy pillanatnyi érdekeiknek engedelmeskedve, egyes illetékesek akár a saját közvetlen környezetükben is érzékelhető káros folyamatok felett szemet hunynak.
Az emberi mohóság és felelőtlenség határtalan és érdemes elgondolkodni azon, hogy az ember az egyetlen faj a földi élőlények közül, mely tudatosan is képes kiirtani békés fajtársait.

MIT TEGYÜNK A CHEMTRAIL-lel szemben???

Általánosan a kormányok tagadják az USA-ban indított programok működését. Az eddigi labor és légköri vizsgálatok azonban ugyan azokat lesújtóan magas nehézfémkoncentrációkat állapították meg, melyeket a 2005-2008-as amerikai adatok mutattak.
Ez elsődlegesen az immunrendszerünket károsítja:
  1. Ezért minden immunrendszerre jótékony hatású, természetes alapú készítmény ajánlott!
  2. A nehézfémek szervezetünkben való túlzott mértékű vagy toxikus jelenlétének tipikus jelei lehetnek, ezekre figyelnünk kell!
  3. A nehézfémek kivezetésére homeopátiás készítmények, teák, ezüst kolloid, perui kovaföld, tengeri vagy hegyi algák és más, természetes módszerek is működőképesek. Legalábbis hosszútávon segítettek fémszennyezéssel küszködő betegeken.
  4. A vegyi permetezés tényét el kell fogadni és szóvá kell tenni minden lehetséges fórumon. A nyilvánosságnak visszafogó ereje lehet a vegyi permetezésben érdekelt szervezetekkel szemben és a hatóságokat cselekvésre kényszerítheti. Az USA-ban például már egyes államokban beszüntették a vegyi permetezést.
  5. Figyeljük a környezetünkben felbukkanó szokatlan időjárási jelenségeket, melyek nem csak vegyileg szennyezett esőkben (Magyarországon többször kellemetlen szagú esőről számoltak be) hanem porban, tiszta időben megjelenő szivárványban (vegyi anyagokon létrejövő fényjelenségek), porlerakódásokban vagy pókháló szerű lerakódásokban is megjelenhetnek, akár télen is.
  6. Link a nehézfémek szervezetből való kivezetésére: http://www.biodent.hu/mf200204-meregtelenites2.php
  7. Az interneten főleg angol nyelven számos olyan értekezés található, amelyek az elmúlt 20 évben Észak-Amerikában kerültek rögzítésre a chemtrail-lel és a nehézfémszennyezéssel kapcsolatban. A tünetek a hajhullástól a bőrelváltozásig, a különböző neurotikus tünetektől a daganatos megbetegedésekig terjednek. Érdemes utána olvasni és gyógyszeres kezelések előtt széleskörű laborvizsgálatot végeztetni.

Alumínium szennyezés égen és földön…

A devecseri vörösiszap katasztrófa az alumíniumban rejlő veszélyekre nem hívta fel kellően a figyelmet
Az alumínium veszélyes volta sokakban akkor sem merül fel, amikor az ország történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófája során, a devecseri alumínium iszap depójának halálos tartalma több települést tett lakhatatlanná. A gazdasági érdekek azt kívánták, hogy az alumínium feldolgozás annak minden káros hatásával együtt a feledés homályába merüljön.
Az alumínium beépült a hétköznapjainkba, háztartásunkba, élelmiszereinkbe. Pedig már a kitermelésével is helyrehozhatatlan környezeti károkat okozunk.
Az alumíniumban rejlő gazdasági érdekek mértékét nem csak a vétkesek felelősségének megállapításának a teljes hiánya (http://www.agrotrend.hu/hireink/felmentettek-a-vorosiszap-katasztrofa-valamennyi-vadlottjat), de a közvetett egészségügyi hatások elnémítása is mutatja. Az alumínium port azóta is fújja a szél és a daganatos vagy egyéb ezzel összefüggő betegségek tekintetében nem készülnek érdemi szakvélemények. Gyakorlatilag a probléma „hivatalosan” és sajnos globálisan sem létezik! Elmondhatjuk, hogy a „felsőbb” szintről érkező közöny világszintű és az alumínium propaganda jól működik.
A betiltott alumínium edények helyett minden lehetséges helyen alumíniumot használnak
Az alumínium edények, evőeszközök, melyeket a hetvenes évek végén nálunk kitiltottak minden közüzemi konyháról, miután mérgező volta teljességgel beigazolódott. Közben az alumínium visszaszivárgott életünkbe, annak minden területére. Ezt kívánta a gazdasági érdek világszerte és a média ereje belénk fojtotta még a kérdést is: „Ez most akkor egy másik alumínium, mint régen???”
Az az alumínium, amely ma a tejesdobozok belsejében, vagy sörös dobozként, a kedvenc csokim csomagolásaként vagy a gyermektápokba, sóba és szinte minden tartós élelmiszerbe belekeverve ömlik ránk az ne lenne mérgező? Tessék nekem egyetlen egy hiteles tanulmányt mutatni arról, hogy az alumínium a szervezetünk számára szükséges bármilyen formában is. Segítek. Ne keressék, mert ilyet nem bizonyítottak soha. Az alumínium egy bomba üzlet.
Az alumínium a földön természetes anyag, de magában az élő szervezetben idegen és egy időzített bomba.
Amit az időjárás módosító szabadalmak gyakorlati alkalmazói (chemtrail vagy geoengineering program) látszólag elfelejtettek kutatni, addig mások elismerést érdemlően, életüket szentelték annak bizonyítására, hogy a Föld légkörének, talajának fémekkel való szándékos manipulálása beláthatatlan következményekkel jár.
Az angliai Keele Egyetem professzora, Christopher Exley, egész munkásságát az alumínium emberi szervezetre gyakorolt káros hatásainak bemutatásának szentelte. Legismertebb tanulmánya a „Miért nem tudja az ipari propaganda és a politikai-beavatkozás elleplezni az alumínium tagadhatatlan szerepét a neurodegeneratív betegségekben, mint például az Alzheimer betegségben?”
Rámutat több kutató társának azon felfedezésére, hogy egészen az elmúlt 200 évig az ember szervezete nem találkozott az alumíniummal, annak ellenére, hogy a természetben kötött formában mindig is előfordult. A fém feldolgozási technológiájának tökéletesítése és megkezdése után került be az emberi szervezetbe. Később, és ez a mai helyzet is, tömegével került bele kozmetikumokba, élelmiszerekbe, beleértve a gyermektápszereket (Chuchu és mtsi., 2013) is.
Az alumínium egy lassan ölő méreg, melyet napi szinten elfogyasztunk vagy belélegzünk.
A gazdaság által irányított propaganda mindig is igyekezett bizonyítani azt a teljesen alaptalan állítást, hogy az alumínium alapvető szerepet játszik szervezetünk működésében. Ezt viszont soha nem sikerült alátámasztani. Világszintű, de a politika befolyása alatt álló környezetvédő szervezetek is merészen kijelentik legalább ennek a fémnek az ártalmatlanságát, ezzel is elbagatellizálva a napi szinten folytatott alumínium „fogyasztásunk” hatásait.
Miután felfedezték az alumínium előállításának módját, az alumínium rohamosan elterjedt, és mára “Alumínium korról” beszélhetünk, mert az alumínium szinte mindenhol megtalálható a környezetünkben. Tehát, magyarázatokat keresve, inkább „kövessük a pénz útját” és megtaláljuk a választ az alumínium propaganda mozgatórugójára.
Mivel ritka az akkut alumínium mérgezés és káros hatásait ez a fém közvetve és/vagy hosszútávon fejti ki, ezért szinte alig vannak ezirányú kutatások. Ezáltal az alumíniumot úgymond „beépítettük” az élelmiszerláncba, mindennapjainkba és ezzel a szervezetünkbe is. Egy átlagember 3-50 mg alumíniumot fogyaszt el naponta. Legkárosabb hatása a belélegzett alumíniumnak van, mert ott egyből a hipotalamuszban raktározódik. Az elraktározódás alapvetően jellemző a teljes szervezetre, csontokra, tüdőre, májra (Exley 2009)
Exley egyelőre a következő betegségek kialakulásában látja valószínűnek az alumínium szerepét (a számok a valószínűséget jelzik):
Betegség
1=alacsony valószínűségű – 10=nagy valószínűségű
Alzheimer betegség
7-8
Parkinson betegség
4-6
Mozgató Neuron Betegség (MND/ALS)
3-5
Dialízis Agyvelőgyulladás
10
Sclerosis Multiplex
4-6
Epilepszia
7-8
Osteomalacia (súlyos csontleépülés)
10
Osteoporosis (csontritkulás)
4-6
Ízületi gyulladás
5-7
Vérszegénység
10
Lágyszöveti meszesedés
2-4
Asztma
7-9
Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség
5-7
Oltás okozta Macrophagic Myofasciitis
8-10
Oltás okozta Bőrfelszíni nyirokdaganat
8-10
Oltás okozta alumínium érzékenység
8-10
Immunterápiához köthető alumínium érzékenység
8-10
Rák
4-8
Cukorbetegség
5-7
Szarkoidozis
7-9
Down Szindróma
5-7
Izomsorvadás
4-6
Epevezeték elzáródás
6-8
Elhízás
5-7
Hiperaktivitás
4-6
Autizmus
4-6
Krónikus fáradtság szindróma
5-7
Aluminozis (alumínium okozta tüdőbetegség)
10
Crohn betegség
7-9
Érbetegségek, sztrók
6-8
Néhány film az alumíniumról:

Lehet-e védekezni a folyamatos alumínium terhelésünkkel szemben?

  • Az alumíniumot célzottan nem lehet gyógyszeresen eltávolítani, de a fölösleges vas eltávolítására használt desferrioxamin jelentős alumínium ürülést is eredményez. Ennek azonban vannak mellékhatásai, és csak orvosok alkalmazhatják.
  • Érdemes a világhírű Hulda Regehr Clark elektromos hullámú berendezéseit kipróbálni, melyek a nehézfém és parazita fertőzöttség esetére is sok pozitív eredményt hoztak.
  • Továbbá igen egyszerű módszer a magas szilícium tartalmú ásványvíz fogyasztása, mert a szilíciumdioxid és a metakovasav (H2SiO3) fokozza az alumíniumürítést. Olyan ásványvizet kell választani, amelyben legalább 30 mg/l szilícium dioxid, vagy 14 mg/l metakovasav található. Exley mérései szerint naponta egy liter ilyen ásványvíz több adagban való elfogyasztása védelmet nyújt az alumínium terheléssel szemben (Exley, 2014). Exley kutatócsoportja a módszert 15 Alzheimer betegen tesztelte, és 12 hetes szilícium tartalmú ásványvíz fogyasztás, 15 betegből 12-nél klinikailag is értékelhető javulást eredményezett. (Davenward és mtsi., 2013).
  • Valamint, ásványi anyagok (Perui kovaföld, metakovasav, szilícium dioxid. desferrioxami) használata
  • és számos növény segít a méregtelenítésben.

Sokkal fontosabb a megelőzés, ami egyrészt az alumínium terhelés csökkentésével oldható meg. Ennek legkivitelezhetőbb módja a készételek vásárlásának a kerülése, mert ezekben találták a legtöbb alumíniumot. Aki alumínium oxid és hidroxid tartalmú savközömbösítőt szed, a legjobb, ha most abbahagyja. (A paleo étrendtől pár nap alatt elmúlik a reflux).

LEAVE A RESPONSE

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: